Nincsenek közelgő események

Gyerekkori allergia megoldásai

Az utóbbi két évtizedben végre az allergiás betegségek és az asztma primer prevenciója került előtérbe a már kialakult betegség kezelése helyett. Jelenleg a bronchiális asztma tekinthető a leggyakoribb, nem fertőzéses eredetű kórállapotnak a gyermekek körében.

Az allergiás betegségek heterogén csoportján belül elsősorban a bronchiális asztma, az allergiás rhinitis, (orrnyálkahártya gyulladás) az atópiás dermatitis (bőrgyulladás), az ételallergia és az akut urticaria (csalánkiütés) érdemel említést. E betegségek gyermekkorban gyakrabban fordulnak elő, mint felnőtteknél. Az allergiás betegségek jelentősen befolyásolják a beteg, a család és a szélesebb közösség életét egyaránt: rontják az életminőséget, növelik a kísérő betegségek megjelenését és sajnos a halálesetek számát is.

Külön kiemelendő és egyre nagyobb figyelmet kap az allergiák hátterében meghúzódó sejtszintű larvált gyulladás, mely egészen új megvilágításba helyezheti a megelőzést és a terápiás megfontolásokat is. Erre később még utalni fogok a DII index kapcsán.

A primer prevenciós stratégia elemei:

  1. az allergén kerülése

  2. a bél mikroflórája és a bélrendszeri immunitás közötti kapcsolat helyreállítása

  3. diétás beavatkozások

  4. mikrotápanyagok bevitele

  5. módosított étrendi proteinek bevitele az élet korai szakaszában

Allergén elkerülése

E tekintetben a modern orvosi vizsgálatok kellő hátteret adnak és természetesen kell törekedünk az eredmények tekintetében a provokáló ágensek kerülésére, mindazonáltal önmagában nem oldja meg a problémát.

Prebiotikumok és probiotikumok,

Olyan tápanyagok (táplálékkiegészítők), melyek a normál bélflóra tagjainak aktivitását és növekedését serkentő anyagokat tartalmaznak. A prebiotikumok gyakori komponensei a rostok/oligoszacharidok. Jelenleg a legszélesebb körben használt prebiotikumok: szója-oligoszacharidok, FOS (frukto-oligoszacharidok), GOS (galakto-oligoszacharidok) és inulin. Személyes megjegyzésem, hogy a szójaszármazékokat inkább kerülni kellene, de sajnos az olcsóbb készítmények tartalmazzák, valamit hiányolom az étrendi béta-glükánok alkalmazását is a kommersz termékekből.

A probiotikumok pedig olyan étrendkiegészítők, melyek a mikroflóra megváltoztatására képes mikroorganizmusokat (baktériumokat, élesztőgombákat stb.) tartalmaznak. A probiotikumok hatásosságát adott kórképekben még megkérdőjelezik, mert sok ellentmondásos vizsgálati eredmény látott napvilágot. A prebiotikumok esetén ilyen kétely nincs.

Ezzel együtt a probiotikumok hasznosak lehetnek egészséges gyermekeknél az antibiotikum-szedéssel összefüggő hasmenés, illetve igen kis súlyú újszülötteknél az enterocolitis necrotisans kezelésére, valamint a gyermekkori atópia megelőzésére és az akut vírusos gastroenteritis terápiájára. A leggyakrabban alkalmazott probiotikus törzs a Bifidobacterium és a Lactobacillus-speciesek.

A szakirodalom nem egységes annak megítélésében, hogy az étrend probiotikumokkal történő kiegészítése hatásos-e az allergiás betegségek prevenciójában és terápiájában. Bár számos vizsgálat biztonságosnak és hatásosnak találta a probiotikumok terhesség alatti szedését, határozott ajánlások megfogalmazásához további bizonyítékok szükségesek. A probiotikumokat tartalmazó csecsemőtápszerek biztonsággal adhatók, az anyatej és a tápszer összehasonlítására azonban további kutatások szükségesek.

Ugyanakkor a prebiotikumok hatásosnak bizonyultak az atópia csökkentésében egészséges gyermekeknél. A prebiotikumokat tartalmazó csecsemőtápszerek biztonságosak.

Diétás változtatások

Létezik egy kevésbé ismert fogalom, az Étrendi Gyulladásos Index (Dietary Inflammatory Index (DII)), mely a teljes elérhető tudományos adatbázis alapján rangsorolja az ételeket, összetevők alapján. Milyen erős a tudományos bizonyíték, hogy egy adott összetevő gyulladáskeltő vagy gyulladáscsökkentő. A kapott számok alapján ezután meg lehet határozni egy-egy személy étkezési szokásairól, hogy az mennyire gyulladáskeltő illetve gyulladáscsökkentő. Mi ennek az értelme?

Az asztmás betegek átlagos DII-értéke magasabb volt, mint az egészséges kontrollok átlagos DII-értéke, ami azt jelzi, hogy étrendük gyulladásosabb volt. A DII pontszám minden 1 egységnyi növekedése esetén az asztma esélye 70%-kal nőtt!

Mikrotápanyagok

Az atópiás problémák megjelenése és erősödése ellen a természetben található tápanyagok gyakorolják a legnagyobb befolyást. Sajnos az allergiákból élethosszig tartó asztma vagy ételallergia is kialakulhat. Olyan ételek, melyek nagy mennyiségben tartalmaznak gyulladáscsökkentő antioxidánsokat, gyengíthetik a környezeti hatásokra adott allergiás válasz erősségét.

Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy az A- és C-vitamin szerepet játszana az allergiás megbetegedések primer prevenciójában. A ​D-vitamin felé azonban mind nagyobb figyelem fordul az atópiás betegségek megelőzése és kezelése szempontjából. Egyre több vizsgálat igazolja, hogy a gyermekek többségénél D-vitamin-hiány áll fenn. Asztmában és allergiás betegségben szenvedő gyermekeknél a D-vitamin hiánya szoros összefüggést mutat az asztmával, az allergiás rhinitisszel és a zihálással. Ezen túlmenően a kutatások arra is rávilágítanak, hogy a D-vitamin-hiány az asztma erős provokáló tényezője gyermekeknél.

Nemrégiben több tanulmány is foglalkozott az esszenciális zsírsavak szerepével az allergiás betegségek enyhítésében. Igen meggyőző bizonyítékok szólnak az atópia terhesség alatti prevenciója mellett, amikor az anya terhessége alatt nagy mennyiségben fogyaszt többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavakat. Úgy tűnik, hogy az omega-3 zsírsavakban viszonylag gazdag anyatejjel táplált csecsemők körében is csökken az allergiás tünetek előfordulásának valószínűsége. Ez a hatás azoknál a csecsemőknél a leginkább szembetűnő, akiknél a legnagyobb genetikai hajlam áll fenn allergiás megbetegedések előfordulására.

Nemrégiben több nagy epidemiológiai vizsgálat erősítette meg a szoptatás kedvező hatását az asztma, allergiás rhinitis és atópiás ekcéma kockázatának csökkentésében.

Források:

  • Hendaus MA, et al. Allergic diseases among children: nutritional prevention and intervention. Therapeutics and Clinical Risk Management. 2016;12:361−372.

  • DII index klinikai vizsgálata asztma bronchiálában - Dietary inflammatory index is related to asthma risk, lung function and systemic inflammation in asthmaL. G. Wood 􏰀, N. Shivappa ... See all authors 􏰁􏰁First published: 08 April 2014https://doi.org/10.1111/cea.12323

Többet szeretne tudni?  Ön is szeretne életkorától függetlenül fittebb, egészségesebb lenni?

Kezdjen bele, most! Kérjen információt a személyre szabott megoldásokhoz!

9 lépés

életprogram

"Olyan megoldásokat tartalmaz, amelyeket a hírlevél elolvasása után nyomban vagy az előadás 

meghallgatását követően, már az ajtón kilépve, azonnal be tudtam építeni az életembe!"

Videótár

Nézze meg tanulságos és hasznos ismeret-terjesztő videóinkat!

Keressen minket
  • Facebook Basic Square
  • Videótár
Kiemelt írások
Kategóriák
Kifejezések
Korábbi írásaink

© 2015 Dr. Nagy Tamás -

Jogi és adatvédelmi nyilatkozat

  • Valódi egészség egy orvos szemével
  • Hasznos, szórakoztató videók

Az oldalon kínált szolgáltatások kizárólag az egészség megőrzésére irányulnak. Nem helyettesítik az Ön háziorvosi, szakorvosi ellátását, ezért javasoljuk, hogy egészségügyi panaszai esetén továbbra is forduljon saját kezelőorvosához.