- 4 perc olvasás

Véralvadásgátlók biztonsága?

Mindenki tudja, hogy a vér az ép érpályán belül folyékony, és ér sérülése esetén a sérülés helyén megalvad.

Amennyire magától értetődő jelenségről van szó, annyira bonyolult szabályozórendszer elemeinek - érfal belső borításának (endothel), a vérlemezkéknek és nagyszámú vérplazmafehérjének (plazmaprotein) - összehangolt, pontos együttműködésén alapul.

Ahhoz, hogy lássuk, mi, miért és hogyan hat, egy gondolat erejéig nézzük át a véralvadás időrendi folyamatát.

Az érsérülés által kiváltott első válasz a helyi érszűkület, amely egyrészt az érfal-simaizmok közvetlen reakciója, másrészt a lokálisan felszabadult érszűkítő anyagok hatására jön létre (tromboxán A2, szerotonin, adrenalin).
Közben elkezdődnek azok a folyamatok is, amelyek a sérülés tartós és végleges elhárítását biztosítják. A vérlemezkék (thrombocyták) kitapadnak a sérült érfal szabaddá vált kollagénrostjaihoz, aktiválódnak, majd összecsapzódnak (aggregálódnak). Így az érsérülés helyén kialakul egy “dugó”.
Ezzel párhuzamosan elindul a véralvadás folyamata, amely vérben oldhatatlan rost, ún. fibrinháló képződéséhez vezet, és a vér sejtes elemeivel együtt létrehozza a sérülést véglegesen és stabilan elzáró alvadékot.
Az alvadékképződést, amely néhány perc alatt lezajlik, lassan követi az órákat, napokat igénylő javító folyamatsor, amely az alvadék eltávolítását (fibrinolízis) és az egészséges állapot helyreállítását (sejtszaporodásos folyamatok, az érbelhártya folytonosságának helyreállítása) eredményezi.

A véralvadásgátló gyógyszerek szemszögéből léteznek, amelyek gátolják a vérrögképződést és -növekedést (antikoagulánsok), vagy a vérlemezkék aktivitását befolyásolják, vagy feloldják a meglévő vérrögöt (trombolitikumok).

Mellékhatásként erős, elhúzódó menstruációs vérzés, bőr alatti bevérzések, esetleg véres vizelet, orrvérzés jelentkezhet. Legrosszabb esetben súlyosabb belső vérzések is felléphetnek, mint a gyomor- és bélrendszeri vérzések, ezért már az első jelnél forduljon haladéktalanul a kezelőorvosához!

K-vitamin antagonisták

Akik a sejtszintű gyulladás csökkentésére omega-3 zsírsavat kívánnak szedni és már jelenleg is valamilyen vérhígítót kapnak, különösen a következő K-vitamin antagonista gyógyszercsoportnál kell vigyázni: Kumarin, Walfarin, Marfagen, Marfarin, Syncumar, mert ezek okozhatják a legnagyobb problémát!

Hatásukat a májban fejtik ki, gátolják a K-vitamin-függő alvadási faktorokat. Onnan lehet tudni, hogy egy beteg ezt szedi, hogy hatásának ellenőrzéséhez rendszeres vérvétel szükséges (INR érték ellenőrzés). Először naponta, majd hetente, tartós gyógyszerszedés mellett pedig 4-6 hetente szükséges a vérvétel! Tehát a beteg rendszeres vértélre jár! Sajnos csak ezt támogatja az OEP, így igen elterjedt.

A K-vitamin antagonisták alkalmazása során számos gyógyszer–gyógyszer illetve gyógyszer–élelmiszer kölcsönhatás fordulhat elő. Ebben az írásban csak az élelmiszerek hatását taglalom, de aki ilyen gyógyszert szed, mindig bármilyen más, új gyógyszer bevétele előtt orvosával konzultáljon.

A skandináv egészségprotokoll termékei közül az Xtend NEM adható, mert káliumot tartalmaz!

Forrás: Orális antikoagulánsok alkalmazásának biztonsági kérdései (Bor Andrea, Dóczy Veronika, Doró Péter), Gyógyszerészet 58. 1-5. 2013.

A táblázatból látszik, hogy a gyógyszer hatását számos élelmiszer befolyásolja, többek között az omega-3 zsírsavak és a K-vitamin is. Aki ilyen tartalmú étrend-kiegészítőt akar szedni a gyógyszere mellé, előtte mindig egyeztessen az orvosával, hiszen amúgy is 4-6 hetente jár vérvételre!

Új típusú antikoagulánsok

Léteznek már az új típusú antikoagulánsok (rivaroxaban). Ezek a szerek a véralvadási folyamat egy-egy specifikus lépését vagy enzimjét közvetlenül és szelektíven gátolják. Tabletta forma, tehát szájon át szedhető a gyógyszer, a szintjét nem kell vérvétellel ellenőrizni csak évente. Hátránya, hogy az OEP nem támogatja, ezért költséges a használata a beteg számára. E szerek mellett omega-3 biztonsággal szedhető, de az alábbi estekben különösen vigyázni kell, ha

súlyos vesebetegsége van
művesekezelésben részesül
súlyos májbetegsége van
már elve fenálló véralvadási zavarok esetén
a szemfenéken található erek rendellenessége esetén (retinopátia)
a közelmúltban lezajlott agyvérzés esetében (koponyán belül vagy az agyban)
a gerincoszlop ereinek rendellenessége esetén
mechanikus műbillentyűje van

Kis molekulasúlyú heparinok (LMWH)

A heparinok a természetes véralvadásgátlók. Ez a gyógyszertípus kerül először bevezetésre véralvadásgátlást igénylő kórkép esetén, ha gyors hatást kell elérni (pl. műtétek kapcsán). Gyakran használatos trombózis megelőzésére, vagy idős fekvőbetegeknél, ha a gyógyszer szájon át történő adásának ellenjavallata van. Terhes nők számára ez az egyetlen használható véralvadásgátló készítmény.

A heparinok mindig injekció-formában, előretöltött fecskendőben vannak, melyeket bőr alá kell beadni.

Acetilszalicilsav tartalmú készítmények (Aszpirin protect és társai)

Az előző három gyógyszertípussal ellentétben az acetilszalicilsav a vérlemezkék összetapadását gátolja. Elsősorban az artériás rendszer betegségei esetén alkalmazzuk, mivel vénás oldalon nem ad teljes védelmet. Előnye: szájon át szedhető, vérvételt, ellenőrzést nem igényel. Hátránya: hatása speciálisan nem függeszthető fel azonnal, napok is kellenek a kiürüléséhez.

Hogyan hat az omega-3 a véralvadásra?

Az erek falában lévő gyulladások elősegítik az ér belhártyájának sérüléseit, ezek elkerülhetők a gyulladáscsökkentő hatású omega-3 fogyasztásával. Az omega-3 a gyulladásos folyamatokban alapvető szerepet játszó vegyületek (TNF-, IL-1, IL-6, C-reaktív protein) szintjét csökkenti.
Komoly jelentősége van az omega-6 : omega-3 aránynak is. A túlsúlyban lévő omega-6 lebontása során ugyanis rengeteg arachidonsav keletkezik. Az arachidonsavból képződő vegyületek pedig a vérlemezkék összecsapzódását fokozzák. Ha le tudjuk vinni a megemelkedett omega-6 : omega-3 arányt (15:1 és afölötti értékekről) normális szintre (3:1 szint alá), akkor ez a vérlemezkék összecsapzódását gátolja, azaz nem alakul ki spontán dugó az érben. Fontos, hogy omega-6 nélkül nincs véralvadás, tehát omega-6 : omega-3 arányt 1:1 alá levinni nem szabad.
Külön ki kell emelni a kevésbé ismert omega-3 zsírsavat, a DPA-t, mely kifejezetten az erek belhártyáját védi. Ez a vegyület csak és kizárólag a hideg vizű északi tengerekben élő és onnan kifogott halakban lelhető fel. (Sajnos a halolajkapszulák 95 %-a a déli tengerekből kifogott halakból nyert olajból készül, és így egyáltalán nincs DPA tartalma.)
Mértékadó klinikai vizsgálatok az utóbbi időben a halolajak hatástalanságáról vagy akár káros hatásairól is szóltak. Ezekről a vizsgálatokról kiderült, hogy vagy a dozírozás volt túl alacsony, vagy pedig a halolaj oxidációja (avasodása) húzódott meg a negatív eredmény hátterében. Az omega zsírsavak rendkívül könnyen bomlanak, szerencsére azonban van néhány olyan vállalat, amely kifejezetten figyel az idő előtti avasodás elkerülésére.

A halolaj különböző dózisainak trombózisra és vérzési időre gyakorolt hatását Saynor és munkatársai vizsgálták. Az 1,8 g/nap EPA-dózis nem eredményezte a vérzési idő megnyúlását, de 4 g/nap növelte a vérzési időt és csökkentette a vérlemezkeszámot káros hatások nélkül. Humán vizsgálatokban soha nem fordult elő klinikai vérzés, még az angioplasztikán (érsebészeti beavatkozáson) átesett betegeknél sem, miközben halolaj-kiegészítőket szedtek.