Ha ezt az írást elolvasod, okosabb leszel az emberek 95%-ánál. Mire jó mindez neked?
Nem tudnak megvezetni téged mindenféle csodaterápiával, meg csodabogyókkal
A lúgosítás fogalmával egy életre tisztában leszel
Többet tudsz tenni magad és szeretteid egészségéért
Amiért ez az írás elkészült....
Terjed a neten egy poszt Otto Warburg német rákkutatóról, aki valóban kivételes ember lehetett, mert pályafutása során összesen 47 alkalommal jelölték Nobel-díjra, ezzel világcsúcstartó.
Ugyanakkor, csak a pontos tények kedvéért, nem fedezte fel a rák okát, de munkássága valóban korszakalkotó volt. A rákbetegség első ismert leírása már az ókori Egyiptomból származik, a "rák" szó eredete pedig Hippokratészhez köthető. Később a római orvos, Celsus fordította le a görög kifejezést latinra, így lett belőle "cancer", ami szintén rákot jelent. Érdekes módon egy másik görög orvos, Galen az "oncos" (görögül duzzanat) szót használta a daganatok leírására. Bár ez a kifejezés nem terjedt el a betegség megnevezésére, ma is használjuk a rákspecialisták megnevezésében - ők az onkológusok.
Képzeld el, hogy a tested egy hatalmas város, ahol minden sejt egy-egy lakó. Ebben a városban szigorú szabályok vannak a környezet savasságára vonatkozóan - pont úgy, mint egy luxus wellness medencében. De mi történik, amikor néhány "renitens" sejt úgy dönt, hogy a saját szabályai szerint játszik?
A német tudós, aki rájött a rákos sejtek trükkjére
Az 1920-as években egy briliáns német tudós, Otto Warburg különös dolgot vett észre mikroszkópja alatt. A rákos sejtek valami egészen mást csináltak, mint egészséges társaik: zabálták a cukrot, mintha nem lenne holnap, és közben savat termeltek - még akkor is, amikor bőven volt oxigén a környezetükben. Talán emlékszel e jelenségre, ha az izomlázra gondolsz. Ha erőteljes terhelés éri az izmodat, akkor oxigénhiányos állapot alakul ki és tejsav termelődik, fáj és feszít. Ma már tudjuk, hogy az izomláznak más oka is van, de ez jó példa arra, hogy amikor a rákos sejtek agresszív módon oxigéndús közegben is tejsavat termelnek, azzal károsítják környezetüket.
Ez a felfedezés olyan jelentős volt, hogy Warburg 1931-ben meg is kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat a légzőenzim természetének és működési módjának felfedezéséért.
De a történet itt nem ért véget - sőt, csak most kezdődik igazán!
A pH: Tested titkos egyensúlyművésze.
Minden vizes közegnek van ún. kémhatása. Pl. az óceánnak is és sajnos napjainkban a pH-ja jelentősen savasodott az az ipari mezőgazdaság és a széndioxid kibocsátás okán. Ezek a tényezők ránk is hatnak, mert a "modern" étkezésünk savas túlsúlyt teremt.
Létezésünk alapja, hogy lélegzünk. Mire kell nekünk ez a sok-sok oxigén? A sejtjeink oxigén jelenlétében égetik el a tápanyagokat, pl. cukrokat és energiát hoznak létre nekünk. Ez olyan, mint otthon a fa-, széntüzelésű kályhád. A kályha energiát, hőt termel, és minden égésnek van füstje és salakanyag maradéka is. A sejtjeinkben a belső égés “füstje" a szén-dioxid és a “salakanyaga” pedig a víz.
Na most! Ha lemész a sarki ABC-be és veszel egy üveg kék kupakos vizet, az szén-dioxiddal dúsított víz. Szén-dioxid és víz, a kettő együtt a szénsav.
Igen ám, de a szénsavas víz pezseg. Viszont ha téged erősen megráználak, nagy valószínűséggel te nem bugyognál. Miért nem? Azért, mert a szén-dioxid és a víz nem szénsav formájában van benned, hanem kettéválik, ún. hidrogénionná és karbonáttá. A vájtfülűek számára mutatom a képletet.
CO2 + H2O -> H2CO3- -> HCO3- + H+
A képlet pontosan leírja azt a biokémiai reakciót, amelyben a szén-dioxid és a víz szénsavat képez, amely aztán hidrogénionokká és hidrogén-karbonát-ionokká disszociál. Ez egy jól dokumentált egyensúlyi reakció a biokémiában.
Most jön a lényeg, most már ne add fel!
A pH maga ennek a hidrogénion-koncentrációnak egy matematikailag számított értéke (negatív logaritmusa), amely egy oldat savasságának vagy lúgosságának mértékét fejezi ki. A pH skála általában 0-14 között mozog, ahol:
pH < 7: savas
pH = 7: semleges
pH > 7: lúgos
Gondoltál már arra, hogy a tested olyan, mint egy zseniális kémikus?
Tudjuk, a testünk is vizes közeg, és a szervezeted minden pillanatban figyeli és szabályozza a lúgosságát-savasságát. A véred pH-értéke enyhén lúgos és olyan precízen van beállítva (7,35-7,45 között), mint egy svájci óra. Ha ez az érték csak kicsit is eltérne, az rosszabb lenne, mintha egy zenekarban minden hangszer hamisan játszana. Ami pedig a sejtjeid belsejét illeti, ott a pH-változások általában lassan, csak töredék mértékben mennek végbe.
Tehát, amikor a köznyelvben lúgosításról hallasz, akkor sosem a vérről vagy a sejtjeid belső közegéről van szó, hanem a sejtjeid közötti ún. extracelluláris térről. Az étrended elsősorban az extracelluláris tér pH-ját befolyásolhatja, s ez mérhető a vizeletben és a nyálban.
De itt jön a csavar: míg a rákos sejtek savat termelnek a környezetükbe, belül paradox módon lúgosabbak, mint egészséges társaik. Olyan ez, mint egy mini erőd, ami savas árokkal veszi körül magát és savval rombolja a környezetét a könnyebb terjedés érdekében, miközben bent luxuskörülményeket teremt a maga számára.
A lúgosító étrend: Több mint divatos hóbort.
A modern nyugati étrend jelentősen megváltoztatta szervezetünk savterhelését:
A sok-sok állati fehérje kén-tartalmú aminosavai (metionin, cisztein) szulfáttá oxidálódnak, ami növeli a savterhelést
A feldolgozott élelmiszerek és a magas sóbevitel tovább növelik a savas terhelést
A növényi eredetű élelmiszerek (különösen a gyümölcsök és zöldségek) alacsony fogyasztása miatt kevesebb a lúgosító hatású citrát- és malát-bevitel
A magas étrendi savterhelés több egészségügyi problémával is összefüggésbe hozható:
Elhízás
Szív- és érrendszeri betegségek
Vesefunkció romlása
Csontbetegségek
Most jön a jó hír!
Táplálkozásunkkal segíthetjük testünk pH-egyensúlyának fenntartását. De ne gondolj bonyolult diétákra! Az úgynevezett "lúgosító" ételek emésztése során ugyanis lúgos melléktermékek keletkeznek. Melyek ezek?
Ásványi anyagok: A zöldségek, gyümölcsök és más növényi eredetű ételek gazdag forrásai olyan ásványi anyagoknak, mint a kálium, magnézium és kalcium. Ezek az ásványok lúgos hatásúak lehetnek a szervezetben
Bikarbonát: Egyes ételek emésztése során bikarbonát keletkezhet, ami lúgosító hatású (Cékla, brokkoli, spárga, leveles zöldek, sárgarépa, alma, eper)
Szerves savak sói: Bizonyos növényi eredetű ételekben található szerves savak (pl. citromsav) sói lúgos hatásúak lehetnek a metabolizmus során
Íme néhány szuper tipp: A szupersztár zöldségek és gyümölcsök:
Képzeld el a spenótot, brokkolit és kelkáposztát mint mini pH-szabályozó erőműveket
A citrusfélék - bár savanyúak - valójában lúgosító hatásúak a szervezetben (igen, a természet szereti a paradoxonokat!)
Az avokádó, ez a zsíros szupersztár valódi pH-egyensúly bajnok
Trükkös tippek a mindennapokra:
Dobj egy szelet citromot a vizedbe - instant wellness otthon!
Készíts "zöld szuperitalt" spenótból, uborkából és almából
Cseréld le a fehér rizst quinoára - a tested meg fogja hálálni
A vajat vagy más kenyérre kenhető dolgot cseréld le avokádókrémre
A meglepő igazság
Most jön a legérdekesebb rész: bár a tested zseniálisan szabályozza a pH-egyensúlyt, a lúgosító étrend mégis számos előnnyel jár. Nem azért, mert drámaian megváltoztatja a véred pH-ját (tisztáztuk, hogy ezt szerencsére nem tudja), hanem mert tele van olyan tápanyagokkal, amelyek támogatják tested természetes egyensúlyát.
Ez olyan, mintha egy városban nem csak a légszennyezettséget csökkentenéd, hanem közben parkokat, zöld területeket is telepítenél. A végeredmény? Egy élhetőbb, egészségesebb környezet.
Az utolsó csavar
Készült egy tudományos áttekintés az alkalikus (lúgosító) étrend egészségre gyakorolt hatásáról, mint a pH, potenciális veseterhelés, csontegészség, izomzat, növekedési hormon, hátfájás, D-vitamin.
A cikk fő következtetései:
Az alkalikus étrend több gyümölcsöt és zöldséget tartalmaz, ami javíthatja a kálium/nátrium arányt, és előnyös lehet a csontegészség, izomtömeg megőrzése szempontjából, valamint csökkentheti más krónikus betegségek, mint a magas vérnyomás és stroke kockázatát.
Az alkalikus étrend növelheti a növekedési hormon szintjét, ami javíthatja a szív- és érrendszeri egészséget, valamint a memóriát és kognitív funkciókat.
Az intracelluláris magnézium-szint növekedése, ami számos enzimrendszer működéséhez szükséges, szintén az alkalikus étrend előnye lehet.
A tanulmány alapján jelenleg nincs egyértelmű tudományos bizonyíték, amely alátámasztaná az alkalikus étrend rákmegelőző hatását, ugyanakkor a metabolikus alkalózis (a kémhatás lúgos irányba) indukálása javíthatja bizonyos daganatkezelési protokollok hatékonyságát nátrium-bikarbonát, carbicab és furosemid alkalmazásával és az extracelluláris tér lúgosítása bikarbonáttal javíthatja a terápiás hatékonyságot.
Addig is, amíg a tudomány tovább kutatja a részleteket, te is tehetsz az egészségedért. Kezdd el felfedezni a lúgosító ételek izgalmas világát! Ki tudja, talán épp egy finom zöld turmix vagy egy tál friss saláta lesz tested új legjobb barátja?
Ne feledd: a tested egy zseniális rendszer, ami folyamatosan dolgozik az egyensúly fenntartásán. A mi dolgunk csak annyi, hogy támogassuk ebben a munkában - lehetőleg finom és egészséges módon!
Irodalomjegyzék The Alkaline Diet: Is There Evidence That an Alkaline pH Diet Benefits Health?"
Author: Gerry K. Schwalfenberg
Journal of Environmental and Public Health, 2012
DOI: 10.1155/2012/727630
"From the Warburg effect to the latest in cancer research"
Agilent Technologies Publication, 2024
DOI: Not available
"Dietary acid load: A novel nutritional target in chronic kidney disease?"
Clinical Journal of the American Society of Nephrology, 2012
DOI: PMC3604792
"Single-cell intracellular pH dynamics regulate the cell cycle"
Journal of Cell Science, 2023
DOI: 10.1242/jcs.260458
"Warburg effect (oncology)"
Authors: Multiple contributors
Wikipedia, Last updated 2024
DOI: Not applicable
"Dietary Acid Load and Chronic Kidney Disease"
Saudi Journal of Kidney Diseases and Transplantation, 2021
DOI: Not available
"Intracellular pH Control by Membrane Transport in Mammalian Cells"
Frontiers in Molecular Biosciences, 2022
DOI: 10.3389/fmolb.2022.825028
"Glucose Metabolism in Cancer: The Warburg Effect and Beyond"
Springer Nature, 2021
DOI: 10.1007/978-3-030-65768-0_1
"Observational and clinical evidence that plant-based nutrition reduces dietary acid load"
Journal of Nutritional Science, 2022
DOI: BB9FEEDC5A72FCD80E171B8A7DBBDE91
"Intracellular pH Control by Membrane Transport in Mammalian Cells"
PMC Journal Collection, 2022
DOI: PMC8896879