Oltassak vagy ne? Egy orvos gyakorlati útmutatója a tájékozott döntéshez
- Dr. Nagy Tamás
- szept. 4.
- 10 perc olvasás
Frissítve: szept. 5.
Az első lépés, hogy együtt gondoljuk végig, egyáltalán ez a kérdésfeltevés, oltassak vagy ne oltassak, helyénvaló-e? Egy régi mondás szerint, ahhoz hogy megfelelő válaszokat kapjunk, a helyes kérdéseket kell feltennünk. A modern orvostudomány néha azt a hamis illúziót kelti, hogy az egészségünket külső beavatkozásokkal – egy tablettával, egy injekcióval, egy műtéttel – lehet megvásárolni vagy garantálni.
Az egyéni felelősség: A védőoltás csak egyetlen bástya a várfalon
A védőoltások a specifikus fertőző betegségekkel szemben hatékony "bástyákat" jelenthetnek a szervezetünk várfalán, de mit sem érnek, ha maga a várfal omladozik.
Amikor egy szülő azon töpreng, hogy beoltassa-e a gyermekét, egy rendkívül felelősségteljes döntés előtt áll. De vajon ez az egyetlen döntés, amin ennyit kellene gondolkodnunk?
Mielőtt elvesznénk az oltásokról szóló vitákban, talán érdemes feltenni magunknak néhány sokkal egyszerűbb, mégis alapvetőbb kérdést:
Mit teszek ma este a gyermekem tányérjára? Virslit, cukros üdítőt és ultrafeldolgozott élelmiszereket, vagy friss, tápanyagokban gazdag, valódi ételeket? Az immunrendszer építőköveit nap mint nap mi magunk biztosítjuk.
Milyen példát lát tőlem a gyermekem? Azt látja, hogy a szülei túlsúlyosak, fáradtak és fásultak, vagy azt, hogy aktívak, törődnek a testükkel és rendszeresen mozognak? Egyetlen szülő sem várhatja el a gyermekétől, hogy egészségesen éljen, ha ő maga nem mutat példát.
Hogyan kezeljük a stresszt a családban? Képesek vagyunk nyugodt, támogató légkört teremteni, vagy a mindennapi feszültség felemészti az energiánkat? A krónikus stressz bizonyítottan gyengíti az immunrendszert.
Amikor saját magunkról van szó, miért nem azon vitatkozunk a közösségi médiában, hogy hogyan lehetnénk fittebbek, energikusabbak, hogyan csökkenthetnénk a gyulladást a szervezetünkben, és hogyan aludhatnánk jobban ? Miért nem azon gondolkodunk, hogy mi a felelősségünk a saját testünkkel szemben?
Az oltás egyetlen, pontszerű beavatkozás. Fontos, de eltörpül amellett a több ezer döntés mellett, amit nap mint nap meghozunk az egészségünkkel kapcsolatban. A legnagyobb átverés nem az, ha egy oltásról kiderül valami, hanem az, amikor becsapjuk saját magunkat azzal, hogy a felelősséget egyetlen külső tényezőre hárítjuk, miközben a saját életmódunkkal nap mint nap aláássuk a saját és gyermekeink egészségét. A valódi, hosszú távú védelem azzal kezdődik, ami a tányérunkon és a gondolatainkban van.
A mentális egészség, a krónikus stressz, a táplálkozás, a mozgáshiány és az elhízás – nem csupán rizikófaktorok egy-egy betegségre; ezek azok az alapok, amelyekre az egészségünk épül.
Hogyan kapcsolódik ez az oltásokhoz?
Gyulladásos állapot: Az ultrafeldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend, a mozgáshiány és a túlsúly egy állandó, alacsony szintű gyulladást (ún. "metaflammation") tart fenn a szervezetben. Ez a krónikus gyulladásos állapot gyengíti az immunrendszer célzott válaszait a kórokozókkal szemben, miközben paradox módon növeli az autoimmun reakciók és a daganatos betegségek kockázatát.
Stressz és immunrendszer: A krónikus stressz hatására termelődő kortizol hormon hosszú távon elnyomja az immunrendszer működését. Egy folyamatosan stresszes szervezet fogékonyabb a fertőzésekre, és a gyógyulási folyamatai is lassabbak.
Elhízás és kockázatok: Az elhízás nem csupán esztétikai kérdés, hanem egy aktív anyagcsere-betegség. A zsírszövet hormonokat és gyulladáskeltő anyagokat termel, ami bizonyítottan növeli több daganattípus (beleértve a HPV-hez nem köthető méhnyakrákot is), a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a súlyos influenza lefolyásának kockázatát.
Végezetül, miközben a védőoltásokról vitázunk, ne feledkezzünk meg a legfontosabbról: az egészségünkkel kapcsolatos mindennapi döntéseinkről. Hiába építünk erős bástyákat egy-egy specifikus kórokozó ellen, ha a várfal – a szervezetünk általános állapota – omladozik. Az állandó stressz, a mozgásszegény életmód, a tápanyagszegény, ultrafeldolgozott élelmiszereken alapuló étrend és az elhízás mind olyan tényezők, amelyek folyamatosan gyengítik az immunrendszerünket és táptalajt biztosítanak a krónikus betegségeknek és így a fertőzéseknek is.
A végső döntés az oltásokról a tiéd, a te felelősséged. De a valódi, hosszú távú egészségmegőrzés felelőssége is a tiéd, amely messze túlmutat egyetlen injekción.
Az egészség egy komplex rendszer, ahol a mentális béke, a kiegyensúlyozott táplálkozás és a rendszeres mozgás legalább annyira fontos, mint bármilyen orvosi beavatkozás.
Ha ezekre a kérdésekre megadtuk a választ magunknak, akkor valóban itt az ideje az oltásokkal foglalkozni.
Jön az ősz, a felső légúti infekciók, a közösségi fertőzések, a lányok HPV oltása és a nagy kirándulások ideje. Orvosként nap, mint nap találkozom a nem kötelező védőoltásokkal kapcsolatos kérdésekkel, félelmekkel és bizonytalansággal. Ezért született az "Oltassak vagy ne? Egy orvos gyakorlati útmutatója" írásom. Célom, hogy egy tiszta, logikus gondolkodási keretet és konkrét kapaszkodókat nyújtsak, amellyel mindenki a saját helyzetére szabott, tájékozott döntést hozhat. Vegyük sorra a leggyakoribb választható oltásokat, és nézzük meg az érem mindkét oldalát!
A kritikus hangok és a "kimazsolázott tudomány" jelensége
A tájékozódás során elkerülhetetlenül találkozunk a tudományos fősodortól eltérő, kritikus nézőpontokkal is. Ennek egyik legismertebb képviselője Robert F. Kennedy Jr. és Brian Hooker "Oltani vagy nem oltani?" című könyve, amely több mint száz, már publikált tanulmányt gyűjt össze azzal a céllal, hogy bizonyítsa: az oltatlan gyermekek összességében egészségesebbek. Az ilyen művek fontos szerepet játszanak abban, hogy rámutassanak a rendszerrel szembeni bizalmatlanságra és azokra a kérdésekre, amelyekre sok szülő választ vár.
A tudományos közösség kritikája szerint az ilyen könyvek gyakran élnek a "cherry-picking" (kimazsolázás) módszerével: kiemelnek olyan, sokszor kisebb vagy módszertanilag vitatható tanulmányokat, amelyek alátámasztják a saját narratívájukat, miközben figyelmen kívül hagyják a nekik ellentmondó, jóval nagyobb és megbízhatóbb kutatások ezreit. Ez hamis egyensúlyt teremthet, ahol egy kisebbségi vélemény ugyanolyan súlyúnak tűnik, mint a globális tudományos konszenzus. A cél nem az, hogy pálcát törjünk bármelyik oldal felett, hanem hogy megértsük a jelenséget.
De fontos tisztelettel viszonyulni azokhoz az egyéni történetekhez, ahol az oltottak az oltást követően tapasztaltak súlyos, maradandó egészségkárosodást. Számukra a statisztika másodlagos, hiszen az ő valóságukban a lehetséges mellékhatás 100%-ban megvalósult, és ez a fájdalom valós.
A te egészséged, a szeretteid egészsége a te döntésed. Ezt helyetted senki sem hozhatja meg. Ezért szeretnék adni egy nagyon konkrét, nagyon jól használható segítséget.
1. Influenza
A) A betegség és a rizikófaktorok
Az influenza egy rendkívül ragályos vírusfertőzés, mely nem összetévesztendő egy egyszerű náthával. Míg egy egészséges felnőtt többnyire néhány nap alatt átvészeli, bizonyos csoportok számára életveszélyes szövődményeket (pl. tüdőgyulladás, szívizomgyulladás, agyvelőgyulladás) okozhat.
Te is a rizikócsoportba tartozol, ha:
Életkor: 60 év feletti vagy, vagy ha 5 év alatti gyermeked van.
Krónikus betegséged van: Légzőszervi (asztma, COPD), szív- és érrendszeri (magas vérnyomás), anyagcsere (cukorbetegség), vese- vagy májbetegség.
Elhízás: Az elhízás nem egy esztétikai kérdés. Több metabolikus betegségnek is rizikófaktora és sajnos a légúti fertőzéseknek is. A jó hír hogy kis odafigyeléssel, megfelelő táplálkozás felépítésével - ami nem jelent egy önsanyargató diétát - relatíve könnyen a testsúlycsökkentés megoldható.
Immunhiányos állapotban vagy: (Pl. daganatos betegség, immunszuppresszív kezelés).
Immunrendszered gyengébb.
Hivatalos adatok szerint felnőtteknél egy szezonban 2-4, gyerekeknél 6-8 légúti megbetegedés a “normális” felső határ. Személyes meglátásom szerint ez már sok. Időben kell beavatkozni. Ha egy gyerek 3-4 alkalommal is otthon kell maradjon egy szezonban, ott már a gyereknek adni kell valami pluszt, hogy támogassuk a védőrendszerét. Ha ennél többször betegszik meg valaki, az már a védekezőrendszer gyengeségére utalhat.
Antibiotikum-szükséglet: Figyelmeztető jel lehet, ha egy felnőttnek évente kettőnél, egy gyermeknek pedig négynél többször van szüksége antibiotikumos kezelésre valamilyen bakteriális fertőzés miatt.
Egyéb fertőzések: Ide tartozik a gyakran kiújuló ajakherpesz, a szájban megjelenő afták, a visszatérő húgyúti vagy gombás fertőzések is.
Ha egy egyszerű nátha vagy megfázás hetekig elhúzódik, vagy ha a bőrön lévő apró sebek, vágások, égési sérülések feltűnően lassan és nehezen gyógyulnak, az azt jelzi, hogy az immunrendszer regenerációs képessége csökkent.
Foglalkozásod miatt sok emberrel érintkezel (pl. egészségügyi dolgozó, pedagógus).
B) A mérleg két oldala
A "tereprendezés" és a D-vitamin: A légúti fertőzésekkel szembeni védekezés alapja az immunrendszer általános állapota. Számos tanulmány igazolja, hogy a megfelelő D-vitamin-szint (optimálisan 75-150 nmol/l vagy 30-60 ng/ml) csökkenti a légúti fertőzések, köztük az influenza súlyosságát. A D-vitamin-hiány különösen az időseket és a túlsúlyos embereket érinti, akik amúgy is a betegség rizikócsoportjába tartoznak. A szintet érdemes vérvétellel ellenőriztetni, és szükség esetén pótolni. Bár a fő irányelv (D-vitamin konszenzus) nem javasolja a rutinszerű ellenőrzését, én szeretettel ajánlom mindenkinek. Nagyon sok éves személyes tapasztalatom mondatja ezt velem. A másik pedig, hogy abba kellene hagyni a számháborút. Kinek mennyire van szüksége? És találgatunk! Nem, egyszerűen meg kell méretni, és utána ki kell számolni a szükséges dózist.
Nyár végén biztos jó a D-vitamin-szintem? Egyáltalán nem biztos. Ha nyáron dolgoztál és nem egész nap a tengerparton pihentél és poros nagyvárosban élsz, könnyen előfordulhat, hogy nem jó a szervezeted D-vitamin-szintje.
A D-vitamin az erős rizikócsoportoknál nem helyettesíti az oltást, csak kiegészíti azt.
Az oltás melletti érvek:
Az influenza elleni oltás elsősorban a súlyos, kórházi kezelést igénylő szövődményektől véd. Mivel a vírus évről évre változik, az oltás hatékonysága nem 100%-os, de a védelem így is jelentős. A rizikócsoportok számára ingyenesen elérhető, ami jelzi a közegészségügyi fontosságát.
Kérdések és ellenérvek:
A kritikusok gyakran hivatkoznak az oltás változó hatékonyságára és az enyhe, oltás utáni influenzaszerű tünetekre (ami valójában az immunválasz jele). A segédanyagokkal, különösen a higanytartalmú tiomerzállal kapcsolatos aggodalmak régóta jelen vannak az oltáskritikus narratívában. Bár a tiomerzált a legtöbb egyadagos, modern vakcinából már kivonták, ez a téma a mai napig a bizalmatlanság egyik forrása maradt.
2. HPV (Humán papillomavírus)
A) A betegség és a rizikófaktorok
A HPV egy szexuális úton terjedő víruscsalád, amely felelős a méhnyakrák, valamint a végbél-, pénisz- és szájüregi daganatok többségéért. A fertőzés rendkívül gyakori, az emberek 80%-a élete során átesik rajta. Ez rögtön mutatja hogy nem lesz mindenki beteg, ezért rendkívül fontos hogy végiggondoljuk a rizikófaktorainkat.
A tartós fertőzés és a daganatos betegségek kockázata magasabb, ha:
Dohányzol.
Szexuális életet élsz: (A partnerek számával a kockázat nő). Természetesen senkit sem ítélünk meg a szexuális szokásai miatt, viszont érdemes azok számára, akik szeretnek szabadabban élni, mérlegelni a nagyobb kockázatot.
Immunrendszered gyengébb.
Fertőzések: Ide tartozik a gyakran kiújuló ajakherpesz, a szájban megjelenő afták, a visszatérő húgyúti vagy gombás fertőzések is.
Ha egy egyszerű nátha vagy megfázás hetekig elhúzódik, vagy ha a bőrön lévő apró sebek, vágások, égési sérülések feltűnően lassan és nehezen gyógyulnak, az azt jelzi, hogy az immunrendszer regenerációs képessége csökkent.
Hosszú távon (5-10+ év) kombinált (ösztrogén és progeszteron) hormonális fogamzásgátlót használsz.
Nem jársz rendszeresen szűrésre: Magyarországon a hivatalos ajánlás szerint a méhnyakrákszűrés 25 és 65 éves kor között minimum 3 évente javasolt. Ez a lassan kialakuló betegség időbeni felismerésének és kezelésének kulcsa.
B) A mérleg két oldala
Az oltás melletti érvek:
Magyarországon évente körülbelül 1000-1200 új méhnyakrákos esetet diagnosztizálnak, és a betegségbe nagyjából 400 nő hal bele. Ez a szám európai viszonylatban kiugróan magasnak számít, ami a rendszeres szűrésen való alacsony részvételi aránnyal és a HPV-fertőzéssel kapcsolatos ismeretek hiányával is összefüggésben állhat. A modern, 9 komponensű vakcina a méhnyakrák kb. 90%-áért felelős vírustörzsek ellen nyújt védelmet. A bizonyítékok elsöprőek: az átoltott országokban (pl. Ausztrália) drámaian lecsökkent a rákmegelőző állapotok száma. A fiúk oltása őket is védi a daganatoktól és csökkenti a vírus terjesztését.
Kérdések és ellenérvek:
Az oltás a már meglévő fertőzést nem gyógyítja, ezért a rendszeres szűrést nem helyettesíti.
Léteznek eseti súlyos mellékhatások. Világviszonylatban előfordult már anafilaxiás roham és Guillain-Barré szindróma (GBS) is. Ez baj, mert egy-egy ilyen kórkép a család számára tragédia. Itthoni adat volt, hogy 70 ezer korai oltásból összesen 18 mellékhatás-bejelentés érkezett, és ezek közül egy sem minősült súlyosnak.
3. Meningococcus fertőzés
A) A betegség és a rizikófaktorok
Rendkívül gyors lefolyású, magas halálozású bakteriális fertőzés (agyhártyagyulladás, vérmérgezés), amely gyakran hagy maga után maradandó károsodást.
A kockázat magasabb, ha:
Életkor alapján: Csecsemők, kamaszok és fiatal felnőttek (kb. 14-25 év).
Zárt közösségben élsz vagy sokat tartózkodsz ott: Kollégiumok, fesztiválok, zsúfolt szórakozóhelyek.
Dohányzás.
Szoros kontaktusok: Ez a baktérium egy nagyon érzékeny kórokozó, amely a szervezeten kívül gyorsan elpusztul. Emiatt a fertőzés átadásához a szokásosnál intimebb, közvetlenebb és gyakran hosszabb ideig tartó érintkezés szükséges:
Nyálkacseppek közvetlen átadása:
Csókolózás: Ez a legközvetlenebb átviteli mód.
Közös evőeszköz, pohár, kulacs, cigaretta vagy rúzs használata.
Közös szobában alvás: Tipikusan ilyen helyzetek a kollégiumi szobák, a laktanyák, a bentlakásos iskolák vagy a több napos fesztiválokon a közös sátorban alvás.
Intézményi közösségek: Olyan helyek, ahol a gyerekek vagy fiatalok sok időt töltenek egymás közvetlen közelében, mint például a bölcsődék és óvodák csoportszobái.
Immunrendszered sérült: Különösen lépeltávolítás után. Ha egy gyermeknél visszatérő, súlyos fertőzések (pl. évi több tüdőgyulladás) jelentkeznek, felmerülhet az immunhiány gyanúja, ami kivizsgálást igényel.
B) Oltassak vagy ne? Egy orvos gyakorlati útmutatója, a mérleg két oldala
Mellette szól:
A betegség ritka, de annyira pusztító, hogy a megelőzés az egyetlen hatékony fegyver ellene.
Kérdések és ellenérvek:
Mivel a betegség viszonylag ritka, sokan feleslegesnek tartják az oltást. Az oltás után gyakori a magas láz, ami az erős immunválasz jele, de a szülők számára ijesztő lehet.
4. Kullancs-encephalitis (Vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás)
A) A betegség és a rizikófaktorok
A kullancsok által terjesztett egyik legveszélyesebb betegség, amely a központi idegrendszert támadja meg. Specifikus gyógyszeres kezelése nincs, csak tüneti terápia létezik. A betegség két fázisban zajlik: az első, influenzaszerű tüneteket (láz, fejfájás, végtagfájdalom) egy tünetmentes időszak követi, majd jöhet a második, súlyosabb fázis magas lázzal, tarkómerevséggel, hányással, tudatzavarral. A betegek egy részénél maradandó neurológiai károsodás (bénulás, halláskárosodás, koncentrációs zavarok) alakulhat ki.
Rizikócsoportba tartozol?
Életmód: Gyakran tartózkodsz a természetben (kirándulók, kertészkedők, horgászok, vadászok, mezőgazdasági dolgozók). Akik a tavasztól őszig tartó időszakban a szabadban vannak.
Földrajzi elhelyezkedés alapján: Magyarországon belül a leginkább fertőzött területek Észak- és Nyugat-Magyarország (különösen Zala, Somogy, Vas és Nógrád megye). Ha gyakran utazol a szomszédos országokba (pl. Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Csehország), ott is magas a kockázat.
Életkor: Bár a fertőzés bármely életkorban előfordulhat, a betegség lefolyása idősebb korban általában súlyosabb, és a maradandó károsodások esélye is nagyobb. A 40-69 éves korosztályban regisztrálják a legtöbb esetet.
Pasztörizálatlan tejtermékeket fogyasztasz: Ritkán, de a fertőzött kecskék, juhok vagy tehenek nyers tejének fogyasztása is okozhat megbetegedést.
B) A mérleg két oldala
Az oltás melletti érvek
Mivel a betegségre nincs specifikus gyógymód, az oltás az egyetlen hatékony módja a megelőzésnek. A modern vakcinák rendkívül hatékonyak (90% feletti védettséget nyújtanak már a második adag után) és biztonságosak. Az oltási sor felvétele hosszú távú, megbízható védelmet ad egy potenciálisan rokkantságot okozó betegséggel szemben.
Kérdések és ellenérvek:
Az oltásnak van egy szigorú oltási sémája (három alapoltás, majd 3-5 évente emlékeztető oltások), aminek betartása fegyelmet igényel. Gyakori ellenérv, hogy az oltás "csak" az agyvelőgyulladás ellen véd, a sokkal gyakoribb Lyme-kór ellen nem – ez igaz, de fontos tudni, hogy a Lyme-kór antibiotikummal kezelhető bakteriális fertőzés, míg a kullancs-encephalitis egy vírusos betegség. Az oltás után enyhe helyi reakciók, fejfájás, hőemelkedés előfordulhatnak. Súlyos tojásfehérje-allergia esetén az oltás nem adható.
Fontos szempont: az oltás "kora"
A döntésünkben jogos szempont lehet, hogy egy vakcina mióta van forgalomban.
Évtizedes tapasztalat: Olyan oltások, mint a kanyaró (MMR), a tetanusz (di-T) vagy a hepatitis B elleni, már milliárdos nagyságrendű beadott dózisnál tartanak. Itt már a legritkább mellékhatásokat is ismerjük, a "meglepetések" esélye minimális. A bizalom ezekben az oltásokban a hosszú távú tapasztalatokon nyugszik.
Újabb technológiák: Egy gyorsított eljárásban engedélyezett, új vakcinánál (mint a COVID-oltások esetében) érthető az óvatosság, hiszen a hosszú távú tapasztalatok hiányoznak.
Egy utolsó gondolat a bizalomról és a bizonytalanságról
A döntés talán legnehezebb része a bizalom kérdése. Mennyire hihetünk a hivatalos álláspontnak, amikor egy gyógyszerhatóság azt mondja, "nincs bizonyított összefüggés" egy oltás és egy később megjelenő betegség között? Ez a mondat tudományosan azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet ok-okozati kapcsolatot kimutatni, de a páciens számára gyakran azt üzeni: "nem hiszik el nekem".
Fontos tudnunk, hogy az orvostudomány folyamatosan fejlődik; ami tegnap elfogadott gyakorlat volt, mára tévedésnek bizonyulhat. Az egyéni, megélt tapasztalatok és a nagy, statisztikai átlagok között feszülő ellentmondás valós, és senkitől sem várható el, hogy egy kézlegyintéssel elintézze a saját vagy gyermeke egészségét érintő kételyeit.
Végezetül, miközben a védőoltásokról vitázunk, ne feledkezzünk meg a legfontosabbról: az egészségünkkel kapcsolatos mindennapi döntéseinkről. Hiába építünk erős bástyákat egy-egy specifikus kórokozó ellen, ha a várfal – a szervezetünk általános állapota – omladozik. Az állandó stressz, a mozgásszegény életmód, a tápanyagszegény, ultrafeldolgozott élelmiszereken alapuló étrend és az elhízás mind olyan tényezők, amelyek folyamatosan gyengítik az immunrendszerünket és táptalajt biztosítanak a krónikus betegségeknek és így a fertőzéseknek is.
A végső döntés az oltásokról a tiéd, a te felelősséged. De a valódi, hosszú távú egészségmegőrzés felelőssége is a tiéd, amely messze túlmutat egyetlen injekción.
Az egészség egy komplex rendszer, ahol a mentális béke, a kiegyensúlyozott táplálkozás és a rendszeres mozgás legalább annyira fontos, mint bármilyen orvosi beavatkozás."
További kérdésed van? Foglalj online konzultációt!