Újabb bizonyíték a gyulladás-szívroham/stroke összefüggésre
A Harvard T.C. Chan School of Public Health, Boston, USA kutatócsoportja a European Heart Journal folyóiratban megjelent cikkében közvetlen kapcsolatot mutatott ki női betegek esetében az antibiotikumok tartós használata és a szívroham/stroke kialakulásának megemelkedett kockázata között.
A kutatók az eredmények háttérében a bél mikrobiológiai környezetének megváltozását, valamint az erek gyulladását és ezáltal kialakult szűkületet feltételezik, mivel korábbi kutatások már összefüggést mutattak ki ezen hatások, valamint a stroke és a szívroham kockázata között.
A sejtek gyulladása gyógyszerrel nem, de életmóddal és természetes hatóanyagokkal befolyásolható. Sőt, már létezik erre specializálódott norvég vérteszt is, ahol a gyulladásos folyamat még időben felismerhető, ezáltal a tragikus kimenet, szívroham, stroke akár meg is előzhető.
A vizsgálatban csaknem 36500 olyan női beteg 2004-2012 közötti adatait elemezték több mint 8 éves utánkövetési időszak során, akik 2004-ben már betöltötték 60. életévüket, és a fiatal (20-39), közép (40-59) valamint idős korukban (60 év felett) tartósan (két hónapnál hosszabb ideig) szedett antibiotikumok hatását értékelték. A betegeket a kutatók négy csoportba osztották: soha nem szedett antibiotikumot, 15 napnál rövidebb ideig szedett, 15 nap és 2 hónap közötti időtartamban szedett, valamint 2 hónapig vagy hosszabb ideig szedett antibiotikumot.
Az eredmények azt mutatták, hogy összesen 1056 betegnél alakult ki valamilyen szív-érrendszeri betegség, rendellenesség. Ezt követően a kutatók kiigazították az eredményeket esetlegesen befolyásoló tényezőket, és arra a következtetésre jutottak, hogy azoknál a nőknél, akik két hónapnál hosszabb ideig szedtek antibiotikumokat, 32%-kal nagyobb volt a szív-érrendszeri problémák kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik egyáltalán nem szedtek antibiotikumokat.
Ha a betegeknél az antibiotikumok hosszabb ideig tartó szedésének ideje a középkorú (40-59) éves szakaszra esett, a kockázat 28%-kal volt magasabb, viszont a fiatalkori antibiotikum-használat nem növelte a kockázatot. A betegek leggyakrabban légúti és húgyúti fertőzésekre, valamint fogászati eredetű problémákra szedtek antibiotikumokat.
